Tanácsterem

Itt szoktak a terraniai nagyfejesek és öregek összeülni megbeszélni a helyzeteket, valamint itt is szoktak tartani olyan jellegű tárgyalásokat is, mint az embereknél a bíróság.

Mivel röpképtelen vagyok, csak helyi bázison keresztül tudtam csak eljutni Űrdongó Autobot főparancsok támogatásácal a főközpontba, azaz a TGF-be. A világban elhelyezett bázisok össze voltak kötve a főközponttal csatornákkal, amelyeken hangsebességű járművekkel tudtunk csak eljutni oda minél gyorsabban. Nagyon nem volt komoly sérülésem, így elsőbb dolog volt Protos nagyapóhoz eljutnom és beszámolnom Üstökösről neki és bemutatni a megmentőmet.
A TGF-ben rengeteg terraniai tartózkodott. Minden harmadik fajtársam sötét tekintettel nézett Űrdongó után. Nem hibáztatom őket, hiszen az Álcák után már végképp nem bízhatunk meg senki idegenben. Csak azért nem tettek semmit jelenleg, mert az Autobot velem van.
Ám ezen kívül elég nagy baj votl így is. Csak szófoszlányokból tudtam meg, hogy a magyarországi alföldön, ahol egy hete találkoztunk Megatronnal, iszonyú nagy baj történt... illetve robbantás. Emiatt siettünk, hogy megtudjam a nagyapótól, mi történt konkrétan.
Beszélltunk al iftbe, és felmentünk az emeletre, aho la tanácsterem állt.
- Tapasztalatból, de szólok... ne csinálj semmit, amíg lehet. Nagyapó és a többiek nem lesznek hozzád kedvesek, amíg be nem bizonyítod nekik, hogy rendes vagy. Láthattad, hogy fogadtak odalent...
Aztán bementünk a tanácsterembe.
- Protos nagyapó! Visszajöttem! Képzeld el, mi történt! Üstökös nemrég megtámadott a himalájai pihenőmnél, és aztán felbukkant ez az állítólagos Autobot főparancsnok, Űrdongó... Űrdongó, ő itt tehát Protos Prime, azaz neked Prometheus Prime...

A helyzet súlyos volt és komoly. Súlyos nukleáris robbantás történt Magyarországon pontosan ugyanott, ahol egy héttel ezelőtt összeakasztották a bajszukat Megatronnal. Talán véletlen egybeesés? Akármi is történt, az ENSZ és a NATO, valamint a terraniai szövetség értetlenül állnak a történtek előtt. A magyarok az amerikai kormányt okolja a történtekért, ők meg Protos Prime-ot, hiszen a tettes egy Transformer volt, és szerintük közénk való. Aligha. John Darion, az emberi vezérezredes, a terraniaiak nagykövete, akinek általában őket kellett képviselnie a kormánynál és a hadseregnél. Már a hatvan feletti éveit rúgta, és már rég nyugdíjba kellett volna vonulnia, de nem tette meg. Darion vezérezredes szerette ezt a munkáját, valamint nagyon barátságos volt a terranaiakkal. Amióta az eszét tudja, Protosszal nagyon jó barátság fűzte, és szinte az összes terraniai bizalmát elnyerte egyedülállóan, pedig ritkák voltak azok az emberek, akikkel ilyen jóban van Protos népe. Ő magyarázkodott a kormánynak és a médiának, majd megszerezte a bizonyitékokat, hogy átvizsgálják az egészet Protosszal. A nagyapó a szemtanúk állításából megtudta, hogy ki az illető. Felismerte a bűnöst. Ő volt az, aki az Álcákkal folytatott összeütközésbe beleszólt, és kétszer is meg kellett mentenie Judynak az életét, de hála helyett az meg akarta támadni...
Néhány tanácstag társaságában vizsgáltatták az adatokatt, mikor Judy megjelent, méghozzá Űrdongó társaságában. Protos egyből felállt, és odabattyogott Judyhoz, hogy megölelje.
- Judy! Nagyon aggódtam miattad! Ha elmész, legközelebb szólj, kérlek. Nemrégiben nukleáris bombát dobtak Magyarország fölött, és a fél Alföld megsemmisült. Rengeteg halott, és milliárdokba kerülő kár... persze, nekünk kell helyrehoznunk ah ibákat és megfizetnünk a károkat, de ne aggódj, már tudjuk, ki a felelős érte.
- El fogjuk kapni, és megtépjük a szárnyait annak a libának. - szólt közbe a magyar terraniai képviselő, Ezüstszárny.
- Csak semmi heves reakció, Ezüstszárny. - nyugtatta le Protos. - Nem rontunk egyből neki. Először mindenképpen teljesítenünk kell azt, amit a kormány követel tőlünk. Tudom, nem igazságos, és ha kedvem tartaná, visszavágunk nekik, de nem. Kompromisszumot kötöttünk velük még régebben, és be is kell tartanunk nekünk is azt, amit ígértünk cserébe az embereknek.
- De mi lesz a fehér sólyommal? - kérdezte Nessa, az európai védő.
- Az idő alatt megbízunk egy csapatot, akik majd megkeresik. - mondta Darion vezérezredes. - Segítünk nektek megkeresni.
- Jó ötlet. - mosolygott Protos. - És remélem is, hogy a te megbízott kommandóid lesznek a mieinkkel. Nem vagyunk hajlandóak más csapattal összedolgozni.
Majd ezután Judy bemutatta nekik Űrdongót. Mindenki egytől egyit felpattant.
- Üdvözletem, uraim és hölgyem! - köszönt Űrdongó annak ellenére, hogy Judy figyelmeztette. - Prometheus Prime... a híres neves és legendás Prometheus Prime... megtiszteltetés találkozni önnel! Maga volt Op...
Protost, Nessát és Dariont kivéve mindenki fegyvert rántott és rászegezte Űrdongóra.
- Nyugalom, hékás! - próbálta lenyugtatni őket az Autobot. - Én jófiú vagyok! Nem akarok bajt!
- Vissza, te bogárfajzat! - mennydörögte Ezüstszárny. - Hogy merészeltél idejönni saját vesztedre?!
- Nem szívesen látunk itt idegeneket! - szólt közbe egy tancástag.
- Tudom, Judy mondta, ő hozott ide...
- Judynator! - harsogta a tanácstag. - Ezért felelősségre vonlak! Ezt az idegen behatolót meg bezárni a börtönbe, mielőtt...
- Elég, Generális! - szólt rá Protos. - Mindenki tegye le a fegyvert!
YÍgy is történt. Generális nem igazán volt hajlandó, de kénytelen volt, hiszen Protos Prime az ők nagyuruk, és teljesíteni kell ap arancsait.
A nagyapó megközelítette Űrdongót, hogy szemügyre vehesse. Űrdongó mozdulatlanul állt, és várt. Bár az Autobotok parancsnoka volt Optimus mellett, mégis megszeppent egy ilyen nagy, öreg és erős harcos közelében.
Miután Protos végigmérte, megszólalt.
- Semmi ok a pánikra, gyermekeim... ez az idegen egy Autobot. Remélem nem kell mondanom, kik ők. Nemes, jámbor harcosok, a béke őrzői, akiket egykoron én vezettem őseink otthonában, Cybertronon. Hacsak nem Ultra Magnus embere vagy...
- Nem, nem vagyok az embere, sose voltam az. - magyarázta Űrdongó. - Én az Autobotok egyik főparancsnokának, Optimusznak dolgoztam. Ő is olyan bátor és jószívű volt, mint maga, uram... ön volt az ő példaképe. Dee ez már a múlt... kicsit megőrült, miután Cybertron elpusztult...
- Micsoda?? - hökkent meg Protos. - Cy... Cybertron elpusztult?? Mi történt??
- Ultra Magnus egy pokolgépet épített, hogy elpusztítsa az Álcákat, és szinte az összes energontartalékunkat erre szánta ahelyett, hogy kisegítse a népet. De az meghibásodott...
Azzal mindent elmesélt. Protos végighallgatta a beszámolót. Amint Űrdongó végzett a tragikus mesével, Protos összetörten ült le az egyik székbe és a kezeivel a botjára támaszkodott.
- Protos? - nézett rá Darion vezérhelyettes.
- Az egykori otthonom... és az a sok ártatlan cybertroni... - dünnyögte szomorúan az öreg terraniai nagyúr. - Nem tudtam mindegyiket megmenteni akkor, amikor idejöttünk... Magnus önző volt és hatalomvágyó, de nem hittem volna, hogy tényleg képes lenne ilyesmire saját céljai érdekében. Épp olyan kegyetlenül pusztította el saját hazáját és népét, ahogy ez a kósza bestiarobot is a kies magyarországi Alföldet. Miért kell ez a sok háború és pusztítás? Én egykor mindent megtettem, de mások csak felforgattak mindent... és látjátok gyermekeim, itt végeztük végül. Terran, azaz a Föld többé nem a békés otthonunk, ahol néha összeveszünk az emberekkel, hanem egyenest az Álcák itt folytatják azt, amit Cybertronon elkezdtek... szerencse, hogy a Vector Sigmát nem találhatják meg.
- Akkor igaz a történet, hoyg valóban nálad van? - kérdezte reménykedve Űrdongó. - De hát ez csodálatos! Ha vele Cybertront nem is, de sok életet tudnánk meg menteni vele!
- Ez nem így működik, fiam. - magyarázta Protos. - Sajnos nem... A Vector Sigma csodás, de olykor szörnyű dolgokat képes tenni. Vortex, Bukott nagyúr szolgája rá akarja tenin a kezét, hogy új mesterséges bolygót csináljon a Földből, és mindannyiunkat rabszolgasorba hajtson. Ha tudnám, el tudnám pusztítani a Vector Sigmát, de lehetetlen elpusztítani. Egy ősi ereklye az, és még szükség lehet rá a jövőben. AZonban most más problémánk van. Helyre kell hoznunk azt, amit a fehér sólyom tönkretett. Judy gyermekem... tudod jól, hogy nem kellett volna idehoznod Űrdongót, mert mégis egy idegen volt eddig. Emiatt meg kell büntesselek, ám szerencséd van. Megelégszel annyi bünetéssel, hogy Űrdongó mellett maradsz, és segítesz neki beilleszkedni a földi világba?

Protos és a tanács egy kis része összeült és John Darion vezérezredes úr is itt volt. Nagyapó örült láthatásomnak, szinte aggódott értem, mert egy héttel ezelőtt ott, ahol találkoztunk Megatronnal és csatlósával, valamint Vortex-el, egy iszonyú robbantás történt, és a fél Alföld elpusztult emberestül, állatostul, és rengeteg a kár. A kormány meg minket okol. Azonban tudniillik, ki az igazi bűnös: az a nagyszájú fehér sólyom transformer, aki csak azért utál engem, mert azt hiszi, hogy imádom az embereket. Pedig ez nagy tévedés, mivel nekem is eleget kellett csalódnom bennük, noha vannak azért egy-két emberi barátaim, akikben megbízom.
- De ez borzalmas, nagyapó! Na de hamarabb elfogjuk, ha kell, és ki is vallatjuk szépen! Biztos igazából Megatronnak dolgozik, csak valami csapda akart lenni az a viselkedés, amit a sólyomcsaj csinált.
Amikor bemutattam Űrdongó parancsnokot, a tanács felbolydult, mint a méhraj, amit piszkáltak. Mindenki fegyvert rántott rá, hiába próbálta megmagyarázni az Autobot. Most már beláttam, hogy hiba volt egyből idehozni, holott tudtam hogy nem szabadna, amíg meg nem bízhatunk benne igazán. Azonban Protos nagyapó mindenkit megnyugtatott és kis felmérés után igazolta Űrdongó valódi származását, mire nagy nehezen lenyugodott mindenki. Űrdongó eleinte áldotta az öreget, aztán megemlítette, hogy az elődeink egykori bolygója, Cybertron nagyapó egy volt tanítványa miatt elpusztult, így a túlélők szétszéledtek az egész űrvilágban. A nagyapó összetört, és megjövendölte, hogy az Álcák az ideérkezésükkel magukkal hozták azt a háborút, amit a Cybertronon kezdtek el. Aztán volt egy említés a Vector Sigmáról, amiről csak annyit tudok, hogy az egy mechanikus ereklye, amit Protos egykori főváros, Atlantisz mélyén rejtett el - magával a várossal együtt, hogy Vortex ne találhassa meg többé.
Ami engem illet, Űrdongó idehozásáért annyi lett a büntetésem, hogy nekem kell segítenem az Autobot parancsnoknak beilleszkedni.
- Hát... nem is tudom... én inkább a fehér sólyom felkutatásában szeretnék segíteni.

- Nem segíthetsz. - mondta Protos Judy szavaira, amint felajánlotta a segítségét a fehér sólyommal való ügyben. - Neked most az a dolgod, hogy az ifjú Autobot parancsnokot támogasd, kisegítsd. Űrdongó mostantól az én védelmemet élvezi, de csak akkor fogok megbízni benne, ha bebizonyítja, hogy tényleg segíteni akar nekünk az Álcák és az ellenséges emberi szervezetek elleni küzdelemben. Most pedig menj, gyermekem, nekünk nagyon sok dolgunk van még.
Ezennel be is fejezte a mondanivalóját Judy felé, aztán leült, és még intett neked egyszer, hogy menj. Űrdongó fejet hajtott Protosnak, aztán Judyhoz fordult.
- Ha ragaszkodik hozzá... miért ne. Egyedül csak te tudsz nekem segíteni beilleszkedni a földi világba és megvédeni a társaidtól, mielőtt nekem rontanának. - aztán kuncog egyet. - Bár aligha lenne esélyük ellenem, hacsak nem olyan erős legények, mint Prometheus Prime és az itt jelenlévő emberei.
Innentől már neked kell elindulnod. Mindegy merrefelé, Űrdongó követni fog. Neked kell neki sok mindent megmutatnod.